A székely szombatosok történetét mutatta be Dr. Albert András a pápai zsidó szabadegyetemen
2026-10-29 12:08:00 | Varga András | Varga András | Pápa-közélet | 2,8 perc | |
A székely szombatosok különleges vallási közösségének történetéről tartott előadást Dr. Albert András docens a pápai zsidó szabadegyetemen. Az előadás az erdélyi szombatosság kialakulását, hitvilágát, évszázadokon át tartó küzdelmeit és a közösség végső szétszóródását mutatta be. Az előadó személyes emlékekkel is felidézte az egykori bözödújfalui közösség életét.
Az erdélyi szombatosság az unitárius vallási közegből alakult ki. Követői elutasították a Szentháromság tanát, a szombatot a hét hetedik napjaként ünnepelték, és hitükben egyre inkább az Ószövetség tanításai váltak meghatározóvá. Vallási gyakorlatuk idővel számos zsidó hagyományhoz közeledett. A mozgalom kialakulásában meghatározó szerepet játszott Péchi Simon, aki a héber kultúrát és a Szentírást tanulmányozta, és nagy hatással volt a szombatosság szellemi fejlődésére.
A közösség történetét hosszú időn keresztül vallási korlátozások és üldöztetések kísérték. Az 1638-as dési országgyűlés rendelkezései súlyos csapást mértek a szombatosokra: sokan kénytelenek voltak más felekezethez csatlakozni. Bár hivatalosan sok helyen megszűnt a közösség, egyes családok tovább őrizték hagyományaikat és a szombat megtartását.
Az 1867-es kiegyezést követően lehetőség nyílt a zsidó vallás hivatalos felvételére. A szombatosok egy része ekkor vállalta nyíltan a zsidó vallási hagyományokat, és Bözödújfalu vált a székely szombatosság legismertebb központjává. A közösség tagjai ugyanakkor továbbra is székely identitásukat őrizték, ezért nevezték őket székely szombatosoknak.
Dr. Albert András személyes kötődése is van a témához, hiszen a környékről származik, és gyermekkorát Bözödújfalu vidékén töltötte. Tizenhárom-tizennégy évesen még láthatta az egykori falut és annak sokszínű közösségét, amelyben több felekezet élt egymás mellett békében.
Az előadó felidézte, hogy személyesen is ismert szombatos vallású székely embereket, akiknek emlékét ma is tisztelettel őrzi. Mint fogalmazott, előadásával szeretne fejet hajtani azok előtt, akik évszázadokon át tartó nehézségek és üldöztetések ellenére is igyekeztek megőrizni hitüket és vallási hagyományaikat.
Bözödújfalu közösségének története 1988-ban, a romániai falurombolás idején vett tragikus fordulatot. A település lakóit kitelepítették, a falut pedig elárasztották vízzel. Ezzel az egykori székely szombatos közösség utolsó jelentős központja is megszűnt.
Dr. Albert András előadása nemcsak egy különleges vallási irányzat történetét ismertette meg a hallgatósággal, hanem egy eltűnt erdélyi település és az ott élő emberek emlékét is felidézte. A kutató célja, hogy a közösség múltját és örökségét a későbbi generációk számára is megőrizze, és az előadás anyagából tanulmány is szülessen.