Ami a tananyagból kimaradt

A fiatal József Attiláról, az iskolai tananyagból kimaradó versekről és az élet nagy kérdéseiről szólt Veress Zsuzsa tanárnő előadása az Esterházy-kastélyban. Ezúttal egy olyan József Attilát ismerhettek meg az érdeklődők, akiről ritkábban esik szó. A Pápai Művelődéstörténeti Társaság és Népfőiskola évszakonként jelentkező sorozatának szerkesztője Mátyus Aliz. ezúttal egy olyan József Attilát ismerhettek meg az érdeklődők, akiről ritkábban esik szó.

Veress Zsuzsa tudatosan nem a költő jól ismert verseihez nyúlt. Ahogy fogalmazott: szeretett volna végre olyan területet választani, amely gimnáziumi tanári pályafutása alatt sem került igazán elő. Így esett a választása a fiatal József Attilára, azon belül is az 1920-as évek elején született, Tanítások című versciklusra.

A tizenegy versből álló ciklus különösen érdekes abból a szempontból, hogy József Attila mindössze 17-18 éves volt, amikor megírta. Az iskolai oktatásban általában a Tiszta szívvel című, húszéves korában született vers jelenti a korai József Attila egyik kiindulópontját, majd hosszabb időszak után a későbbi, érettebb költemények következnek. Így kevés figyelem jut arra, mi foglalkoztatta a költőt még egészen fiatalon.

Pedig Veress Zsuzsa szerint éppen ez az egyik legizgalmasabb kérdés: mit tudott már 18 évesen József Attila az emberről és az emberi együttélésről? A válaszokat a Tanítások versei adják. A ciklus egyik központi gondolata az, hogyan lehet az embereknek együtt élniük egymással. A költő olyan fogalmakat állít egymás mellé, mint a kegyetlenség és az irgalmasság, és ezek között keresi azt a középső, megtartó értéket, amely az igazságosság. Hasonlóan jelenik meg a vakmerőség és a gyávaság között a bátorság gondolata.

Az igazságosság és a jóság Veress Zsuzsa értelmezésében kulcsszavak József Attila költészetének megértéséhez. Az előadás során ezekhez kapcsolódó motívumok is előkerültek, köztük a mosónő alakja és a vasút, amely már egészen korai verseiben is visszatérően megjelenik. A vonat különösen erős motívummá válik József Attila költészetében. A robogó vonat képe már 17-18 éves korában feltűnik, és később is újra meg újra visszatér. Veress Zsuzsa szerint érdemes lenne egyszer akár azt is megszámolni, hány versében és milyen formában bukkan fel a vasút motívuma.

Az előadás kísérlet  volt arra, hogy egy közismert költőt egy kevésbé ismert életkorában lássunk: azt a József Attilát, aki már tizennyolcévesen olyan kérdésekről gondolkodott, amelyekre sokan csak évtizedekkel később kezdenek választ keresni.

És hogy mi jöhet a sorozat következő alkalmán? Erről Mátyus Aliz dönt majd, mondta Veress Zsuzsa, aki mindenesetre több lehetséges témát is említett: szívesen beszélne József Attiláról és a kommunizmushoz fűződő viszonyáról, a magyar irodalom humoráról, vagy éppen Weöres Sándor játék és bölcsesség kapcsolatáról.